Via ferrata története

via ferrata története

A via ferrata története külföldi, és nálunk

 

Szeretnél olyan helyekre eljutni, amiért meg is kell küzdeni?

Keresed a kihívást és az izgalmat, ugyanakkor teljes biztonságban és edzettségi szintednek megfelelően akarod átélni ezt?

Ha igen, akkor neked találták ki a via ferrata – vasalt utak túraútvonalakat, amelyeken Európa-szerte olyan helyekre juthatsz el, ahova csak a madár jár. Most bemutatom a via ferrata történetét!

 

A vasalt utak születése

 

Ahhoz, hogy megértsük az eredetét, először meg kell ismernünk hogy milyen is egy ilyen via ferrata pálya. A vasalt utak neve is abból ered, hogy a nehezen megközelíthető hegyi utakat mesterséges lépcsőkkel, korlátokkal és biztosító kötelekkel, csapokkal, illetve horgokkal tették járhatóvá. Manapság minden via ferrata útvonal biztonságosan van kialakítva, de a szabályokat és biztonsági előírásokat a kalandoroknak be kell tartani, hogy a kellemes túra is az legyen. 

Először gazdasági okai voltak ezeknek az utaknak, majd jött az első világháború, ahol bizony a hegyekben is dúltak a harcok. Tirolban sok ilyen utat építettek ki a katonák, elsősorban a járőr útvonalakon és az őrhelyek között. Ezután a békeidőben a via ferrata útvonalak elkezdtek turisztikai célokat szolgálni, és egyre több épült belőlük.

Népszerűségük nem véletlen, hiszen ezek az ösvények olyan helyekre is elvisznek, ahova csak gyakorlott hegymászók, komoly és veszélyes mászással jutnának el máshogyan. Azonban ezeknek az épített ösvényeknek hála, mindenki az edzettségi szintjének és hegymászótudásának megfelelő pályának vághat neki. 

 

A viaferrata külföldi története, és őshazája

 

Az első via ferrata utat 1843-ban Friedrich Simony vezetésével Ausztriában a Dachsteinen építették, bár ez még csak nem is hasonlított a mai technológiára. Vas szegeket, és csapokat vertek a falba, melyet nemcsak a kenderkötél kikötésére, hanem a mászás segítéseként lépésekre, és fogásokra is használtak.

1869-ben kiépítették az osztrák Großglockner egyik útját 4000 m hosszan.

1873-ban következett a német Zugspitze- re vezető út.

A francia Pireneusokba 1880-ban a Midi d’Ossau.

1881-ben a spanyol Ordesa.

Majd a német Alpokban 1899-ben a Heilbronner Weg, ami már a jelenleg is alkalmazott drótköteles technikával épült.

1914-18 között az első világháborúban a stratégiailag fontos pontokra is telepítettek ilyen jellegű utakat, melyet később a turisták vették használatba.

1930– ban a Societa Alpinista Trentina hegymászóklub kezdte kiépíteni az utakat a Brenta Dolomitokban.

1988– van épült az első francia út a Magas Alpokban.

A turisták, és hegymászók körében 1990– es években ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés a Via Ferrata utakra.

Meglátták a szabadidős sport lehetőségét, így sorra épültek az utak, amihez az osztrák Alpok is próbált felzárkózni.

2003– ra már több mint 100 Via Ferrata út volt.

 

Furcsa, de mégis a via ferratak létrejöttét Olaszországhoz kötik, mivel itt terjedt el a legjobban a Dolomitokban.

 

A Viaferrata Magyarországi története

 

Magyarországon 2013- ban épültek az első utak a bakonyi Cuha- patak völgyében és Cseszneken, majd Tatabányán. Igazi lendületet 2019- tól kapott, amikor már az állam 150 millió forint támogatást adott, mad 2021 -ben újabb 60 milliót. Azóta is készülnek az új utak a régebbi helyszíneken, és új helyszínek is létesülnek. 2020- ban a bükki Felsőtákányban, majd 2021- ben a bükki Demjénben, és az Aggteleki karszton Esztramoson.